Amikor egyszerre sok dolgot csinálsz, vajon miről tereled el a figyelmed? Vannak életszakaszok, amikor természetes, hogy egyszerre több mindennel foglalkozunk, túlfeszítve a fizikai korlátainkat, hisz hajt minket a fiatalos lendület, a tenni akarás. Azonban hajlamosak vagyunk túlpörögni sokszor indokolatlanul. Emögött számos dolog állhat:
- lehet, hogy attól érezzük fontosnak magunkat, ha mindenképpen cselekszünk valamit
-
lehet, hogy képtelenek vagyunk nemet mondani, ezért rendszerint túlvállaljuk magunkat
-
lehet, hogy a multitasking nem áll tőlünk messze és egyszerre több dolgokra is képesek vagyunk figyelni
Azon érdemes gondolkodni, hogy tudunk-e csak úgy lenni, anélkül hogy csinálnánk valamit? Értékesnek érezzük-e magunkat a feladataink nélkül?
Képesek vagyunk-e elmélyülten figyelni valamire, vagy csak mindenbe belekapunk?
Képesek vagyunk-e csendben lenni és csak befele figyelni, vagy mindenképp szükséges a feladatok figyelemelterelő hadjárata?
Ha túl sok a nem válasz, akkor bizony szervizre kell küldenünk magunkat. De ez ne egy újabb cselekvési terv legyen! Ugyan mindenkinek más segít, de a befelé figyelés leginkább egyszemélyes történet, így ne egy csacsogós barátnős délután szervezzünk és ne ezekben a szabad órákban akarjuk a nagy bevásárlást elintézni. Lehet, hogy elég csak egy szabad délután, amikor magunkkal lehetünk, lehet, hogy egy jó könyv is segíthet, de ha komolyabb a gond érdemes segítséget kérni.