+36203941412 lelkiiranytu@gmail.com

Miről is van itt szó? Ezek a kifejezések életünk sok területén felbukkanhatnak, de most arra a részre csábítlak benneteket, ami az önmegvalósítás pénzkereső tevékenységével kapcsolatos. Vannak olyan emberek, akik azt csinálják, amit szeretnek és még fizetnek is érte nekik. Ők azok akik nem teherként élik meg a hétfő reggeleket, hanem újabb lehetőségként. De mi szükséges ehhez?

Pályaelhagyás, karrierváltás vagy csupán folyamatos megújulás? Míg régebben van, aki 40 évet ledogozott egy pozícióban, vagy egy fajta végezettséggel ment nyugdíjba, addig manapság egyre többször tapasztaljuk, hogy valaki felnőtt fejjel tovább tanul, vagy az sem ritka, hogy folyamatosan vissza ül az iskola padba. Egyetem, főiskola, OKJ, tréningek sora….Lifelong learning.

Élethosszig tartó tanulás. Hogy miért? Akik nem nyitottak erre, azok el sem tudják képzelni. Gyakran hangzik el: Minek a papírokat gyűjteni? Nincs jobb dolgod? Meddig tanulsz még? Minek van erre szükség? …. aki pedig szeret új ismereteket szerezni, új emberekkel megismerkedni, új perspektívában látni a világot, annak ez a mindene. De nem csak iskolarendszerű tanulással lehet valaki sikeres. Ha nyitott vagy a világra, olyan emberekkel veszed magad körül, akiktől tanulni tudsz és van benned elég bátorság, akkor nem feltétlenül az iskolapad fogja jelenteni neked az új lehetőségeket.

Nehéz azonban kitörni egy megszokott kerékvágásból. Ha egy közeg megismer téged egy minőségedben, mondjuk te voltál az óvónéni, akkor nehezen hiszik el, hogy te ezentúl idegenvezetőként akarsz tevékenykedni.

Pedig úgy értett a gyerekekhez…. minek utazgatni folyamatosan….biztosat a bizonytalanért?

De olyan is van, hogy fene nagy jómódjában már nem tudja mit kezdjen magával? Majd meg tudja….

Ha a család támogat, akkor talán könnyebb elviselni ezeket a nehéz és súlyos mondatokat, de ha még a közvetlen környezeted se bízik benned, akkor mérhetetlenül nagy belső erőre van szükség ahhoz, hogy kipróbáld magad egy új pozícióban, vagy esetleg egy teljesen más területen.

Biztos van a ti környezetetekben is olyan, aki egy menő állást, jó fizetéssel hagyott ott azért, mert egész egyszerűen úgy érezte, új vizekre kell eveznie. Nehéz meghozni ezeket a döntéseket, főleg, ha nagy a veszíteni való.

Ha a család támogat, akkor talán könnyebb elviselni ezeket a nehéz és súlyos mondatokat, de ha még a közvetlen környezeted se bízik benned, akkor mérhetetlenül nagy belső erőre van szükség ahhoz, hogy kipróbáld magad egy új pozícióban, vagy esetleg egy teljesen más területen.

Biztos van a ti környezetetekben is olyan, aki egy menő állást, jó fizetéssel hagyott ott azért, mert egész egyszerűen úgy érezte, új vizekre kell eveznie. Nehéz meghozni ezeket a döntéseket, főleg, ha nagy a veszíteni való.

Aki csinált már ilyet pontosan tudja, milyen nehéz önbizalommal felvértezni magunkat és a pofonok ellenére is, folytatni az utat az álmaink felé, megküzdeni a nem vagyok elég jó, nem való ez nekem, negatív gondolatokkal, félretenni a rossz akarók megjegyzéseit, vagy elengedni az ugyan segíteni akaró, de csak aggodalmaskodó tanácsokat.

 

Nagy levegőt venni és töretlenül menni előre, ha megbotlunk nem megijedni, ha elesünk, felállni, ha zsákutcába kerülünk kitolatni, ha kell újratervezni.

Amíg van belső vágy, belső motiváció, addig van hajtóanyag is. De ha elbizonytalanodsz, keress a környezetedben olyat, aki esetleg már megélt hasonlót, vagy olvass olyan történeteket, amiből erőt meríthetsz. Csak ne add fel!