+36203941412 lelkiiranytu@gmail.com

Testi fogyatékos, értelmi fogyatékos, más bőrszín, más anyanyelv, más identitás…..ettől színes a világ.

A gyerekek hihetetlenül elfogadóak. Eddigi életem során, azt tapasztaltam, hogy legtöbbször a felnőtteknek okoz gondot, vagy zavart megérteni és elfogadni azt, ha valaki nem olyan mint ők. Én már nagyon korán találkoztam azzal, ha valaki más, mint az átlag magyar ember.

Nagypapám két láb nélkül élt, ovis koromban volt értelmi fogyatékos ovis társam, szüleim olyan helyen dolgoztak, ahol más bőrszínű emberek voltak. Volt alkalmam látássérültekkel, menekültekkel, melegekkel dolgozni, és azt kell, hogy mondjam fantasztikus emberek ők is.

A gyerekeimet nem kell elfogadásra nevelni, mert ők nyitottak, inkább arra kell figyelni, hogy nehogy bezáruljon ez a kapu. Számukra teljesen normális, hogy az ovis társaik között van orosz, vietnami,  akik más nyelven beszélnek. Mikor vakokkal találkoztak, annyira természetesen fogadták, olyan mélyről jött az elfogadás, amire a felnőttek nehezen tudnak reagálni.

Otthon szoktunk a LEGO bábokkal is játszani, ahol mesét szövünk a figurák köré, ki milyen képességekkel rendelkezik, miben jó és mi az amiben esetleg segíteni kell. Ez is segít nekik megérteni a világot, azt hogy ha a környezetük máshogy reagál le egy helyzetet, attól még ne bizonytalanodjanak el. Itt is kulcsfontosságú a kommunikáció.

Ti hogy álltok az elfogadással?