Vége van. Vége van bizony a 2019-es évnek. Elszámoltatás? Számonkérés? Mind nagyon negatív hangvételű szavak, pedig nem akarnak egyebet, csak elgondolkodtatni minket arról, amit eddig tapasztaltunk, tanultunk, jelen esetben az élet iskolájában. De adjunk inkább valami pozitív csengést ennek. Legyen mondjuk visszatekintő.
Nagyon fontosnak tartom nem csak én, hanem nálam sokkal okosabb emberek, hogy bizonyos időközönként álljunk meg és gondoljuk át hol tartunk, tudjuk e még a célunkon tartani a figyelmünket, milyen stratégia az, ami bevált és mi az, amit újra kell tervezni. Milyen nehézséggel kellett szembenéznünk és ezekből mit tanultunk.
Az év vége remek alkalom arra, hogy a januári bakancslistát elővegyük és átgondoljuk az alábbiakat:
Mi az, amiért lelkesedtem?
Mi az, amit elkezdtem?
Mi az, amit befejeztem?
Mi az, amiben örömömet leltem?
Mi az, amiben még fejlődnöm kell?
Fordítottam e elég időt magamra?
Mire vagyok a legbüszkébb?
Mi az amiért hálás vagyok?
És még sorolhatnánk tovább…
A legjobb ezeket a gondolatokat leírni, de ha ez nem is megy, akkor legalább egy nyugodt félórában gondoljátok át nektek milyen volt a 2019-es évetek. Nagyon fontos állomás ez, hisz ami jó volt tovább lehet vinni, ami meg nem úgy jött össze, azt tovább lehet fejleszteni. 2020 január eleje pedig nem kezdődhet mással, mint a tervezéssel. Ehhez is adok majd ötleteket!