Várjuk, várjuk mindent ennek rendelünk alá, és amikor ott van, meg hirtelen nem tudunk vele mit kezdeni.
Szövögetjük a terveket, hogy mi lesz majd ha, és akkor mit fogunk csinálni és hogy fogunk viselkedni és minden más lesz. Tanulunk a korábbi hibánkból és ígérjük, hogy nem mászunk bele még egyszer ugyan abba a mókuskerékbe.
Na kérem itt van. Eljött a szabadság pillanata, kinyílt a kalicka ajtaja lehet menni Isten hírével….
Na de merre, kivel, meddig? És akkor ezután hogyan lesz?
Újra tervezés. Ismét. Két hónap alatt kialakult egy napirend, egy rendszer a rendszertelenségben. Most pedig ismét pörgetett egyet az élet szerencsekereke és most ezzel kell tudni megbirkózni.
Aki alapvetően rugalmas és mindig képes az alkalmazkodáshoz, annak talán nem okoz ez nehézséget. De vannak, aki stresszelnek, szoronganak. Valahogy az időt újra kell strukturálni. Jusson is maradjon is. Szembe kell nézni az új kihívásokkal, de jó lenne átemelni néhány új szokást, amit a karantén ideje alatt tapasztalunk meg. De ez sem megy egyik napról a másikra. Leígértük a csillagot is az égről, csak visszakaphassuk a szabadságunk és most valahogy még sem olyan könnyű a visszaállás. Érdemes átgondolni, mi volt az ami jól működött, és szeretted ebben az időszakban, amire olyan sokat vártál és most sikerült megvalósítanod. Ezeket érdemes tovább vinni, amennyit csak lehet. Ha többet voltál a természetben, ha többet olvastál, egészségesebben táplálkoztál, többet voltál a gyerekeiddel és ez örömet okozott neked, akkor ne engedd, hogy leigázzon újra az időhiány okozta, mókuskerék.
Csak rajtad múlik, hogy mit engedsz be és mit engedsz el?
Te mit fogsz átemelni a hétköznapokba a karantén időszakból?