Ha te sem hiszel magadban, hogy várod el, hogy más higgyen benned?
Szinte minden gyereket vállaló nő szembesül azzal a helyzettel, amikor előbb vagy utóbb vissza kell mennie dolgozni. Van, akinek anyagi megfontolásból szükséges ezt minél hamarabb megtennie, van akinek azért, mert családi vállalkozásban dolgozik, és túl kicsi a cég ahhoz, hogy sokat lehessen otthon az anyuka, és persze vannak azok az anyukák, akik nem feltétlenül anyagi megfontolás miatt akarnak újra dolgozni, hanem, hogy újra a társadalom hasznos tagjának érezzék magukat.
És ilyenkor megy a belső párbeszéd……
Jó lenne csinálni valamit, de akkor mi lesz a gyerekekkel?
Van egy szuper öltetem, de az túl sok időt venne el a családtól.
Vágyom arra, hogy megvalósítsam önmagam, de megtehetem én ezt?
Van jogom azt csinálni, amit szeretnék?
Meg tudom én ezt csinálni, vagy inkább maradjak csak a gyereknevelésnél?
Amikor kikerülünk középiskolából és végre valami olyan irányba mehetünk tovább, ami valóban érdekel minket szinte szárnyakat kapunk. Legyen szó továbbtanulásról, külföldi nyelvtanulásról vagy az első napokról az új munkahelyen szinte röpülünk a lelkesedéstől. Tele vagyunk félelemmel, de mégis hajt minket a vágy, hogy mi meg tudjuk csinálni. Mintha nem létezne lehetetlen. Olyankor nem „szeretnénk”, hanem AKARJUK, amit épp kinéztük magunknak.
Akkor mégis mi változik meg a gyerek születése után?
Hölgyeim az élet egyik legnagyobb teljesítménye kihordani és megszülni egy gyermeket. Azzal a tapasztalással, ami ekkor történik, csakis többek vagyunk, egykori fiatalabb önmagunknál. Amazon helyett anyatigrisek leszünk, és a gyerekeinkért mindent megteszünk, de eközben hol marad az a nagybetűs NŐ, aki magáért is ki akar állni. Nyilván meg kell élni az anyaság minden pillanatát, és van akinél ez 1 évig tart, van akinél 20 évig. Én azokhoz szólok, akik úgy érzik szűkös már a szerepük.
Higgyetek magatokban, tartsatok ki és akkor mások is látni fogják ezt! A siker jönni fog! Úgy kell egy új projektek felfogni, mint a gyerek születést is. Először még életképtelen egyedül, gondoskodni kell róla és rengeteg időt és energiát beletenni, aztán lehet, hogy újra kell tervezni. Belegondoltál hányszor váltottál nevelési stratégiát, mert épp úgy kattant a fogaskerék, hogy valami más jött be mint addig. Nos az új projektekkel is így van. Te gondolsz valamit, de nem biztos, hogy az egyből működni fog. Lehet, hogy finomra kell hangolni… és hogy ehhez mi kell?
Folyamatos megújulás, rengeteg energia, idő és hit, hogy ez működni fog.
Ha nem sikerül sincs világvége, maximum ugyanott folytatod, ahol abbahagytad, de legalább elmondhatod, hogy megpróbáltad. Szóval kedves nőtársaim, akikben benne van az amazon, és az anyatigris ereje is. Csináljátok azt, amire valóban vágytok és úgy ahogy megálmodtátok, ehhez kívánok sok erőt, kitartást és hitet.